Hogyan hat a technológia a gyerekek gondolkodására és koncentráló képességére

Ma egy kicsit "tömény" és hosszú leszek. Helyesebben nem én, hanem Jim Taylor PhD pszichológus professzor, aki egy érdekes cikket írt a címben jelölt témáról, a www.psychologytoday.com magazinban, 2012. decemberében. A cikket igyekeztem a lehető legpontosabban lefordítani, de természetesen ideteszem az eredeti változatot is:

http://www.psychologytoday.com/blog/the-power-prime/201212/how-technology-is-changing-the-way-children-think-and-focus

Cybermami: Azt hogy hogyan hat a gyerekeink fejlődésére a technológia, nagyon fontos témának tartom. Azt gondolom ahhoz, hogy szülőként értsük miért nagyon fontos - nekünk - odafigyelnünk erre a tech kérdésre, ahhoz látnunk kell, hogy a technológiának hatása van a gyerekeink agyának fejlődésére-, az agy struktúrájának kialakulására. Ami azonban ezt a tényt "idegesítővé" teszi, hogy - egyenlőre - a szakemberek bizonytalanok abban, hogy mi is ez a hatás pontosan. Ez persze érthető, a tudományban dolgozók számára nagyon fontos, hogy csak olyat állítsanak, ami megalapozott és tudományosan alátámasztható. Ehhez pedig idő kell... és azt hiszem, ez itt a kulcs probléma. Legalábbis nekünk, mai szülőknek. Mert a technológia viszont nem vár, hihetetlen tempóban fejlődik és terjed, ma már ott van mindenhol-, az életünk minden területén. A gyerekeink: kicsik és nagyok, pedig egyaránt oda vannak érte... Csakhogy sok múlik azon, hogy ők hogyan töltik el ezeket az éveket. És ami engem illet, én nem szeretném, ha most felnövekvő gyerekeim lennének a "digitális forradalom áldozatainak prototípusai", akiken majd tanulmányozni lehet annak negatív hatásait. Néhány év múlva pedig - amikor már több lesz majd az elérhető információ a bizonyított hatásokról - már késő lesz...    legalábbis nekem, nekünk. 
Persze sok a bizonytalanság, de pont ezért a tech-hel kapcsolatos információkat követve, a józan eszünkre és még a digitális forradalom előtt szerzett "kőkori" :-S tapasztalatainkra hagyatkozva - azt gondolom - mindent meg kell tennünk, hogy odafigyelve-, akár gyerekeinkkel együtt tanulva, mellettük legyünk és figyeljünk rájuk.

Source: www.francis-moran.com/random-thoughts

- Jim Taylor PhD, pszichológus cikke -
How  Technology Is Changing The Way Children Think And Focus

A gondolkodás.
Képesség arra, hogy megszerzett tudásunk, tapasztalataink és benyomásaink alapján reagáljunk a körülöttünk történő eseményekre és következtetéseket vonjunk le arra vonatkozóan, mi várható. Ez az a képesség ami emberré tesz minket; képessé arra, hogy egymással kommunikálva a magunk számára előnyösen alakítsuk környezetünket. A gondolkodásmód az ami meghatározza, hogy milyenek gyermekeink, hogy milyen döntéseket hoznak és hogyan viselkednek; ez pedig az általuk szerzett tapasztalatok alapján épül fel, abból amit a környezetükben tett megfigyeléseikkel-, tanulással-, emlékezéssel-, az általuk feltett kérdésekkel szereznek meg. Az azonban egyenlőre eléggé kétséges, hogy az új technológiák - élükön az internettel - hogyan alakítják át gondolkodásunkat a körülöttünk lévő világról, arról, hogy mi a valószínű és a valószínűtlen, mi a szándékos és a véletlen, mi az ártalmas, vagy az ártalmatlan. A tény az, hogy egyenlőre teljesen bizonytalanok vagyunk abban, hogy a technológia milyen hatással lesz gyermekeink gondolkodásának fejlődésére, mivel egyenlőre nincsenek semmilyen hosszútávú tapasztalataink a technológia pozitív és negatív hatásait illetően.
Persze vannak már egyre nagyobb számban elérhető kutatási eredmények azzal kapcsolatban, hogy a technológiának pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek a gyermekek gondolkodására. Sőt, úgy tűnik, ez a hatás nem csak felületesen befolyásolja a gondolkodást. Mivel a gyermekek fejlődésben lévő agya nagyon alakítható és nagyon fogékony a rendszeresen ismétlődő hatásokra, egészen bizonyos, hogy azok a generációk amelyek már beleszületnek a technológiába, annak hatására ezeknek a generációknak az agyában már sok minden másképp alakul mint a korábbi generációk esetében. Vagyis, amit ma biztosan ki lehet jelenteni - a történelem során megszerzett tapasztalataink alapján - az az, hogy  a technológiának egészen bizonyosan hatása van az agy fejlődésére. Például, ahogy Nicolas Carr (tech író) megfigyelte, a könyv olvasás az agyat koncentrálásra és nagy képzelőerőre serkenti. Ezzel szemben az internet használata az agynak azt a képességét erősíti, amivel képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan megszűrni az információkat.
A technológiának az agyra kifejtett hatása tehát bonyolult és egyaránt lehet jó és rossz hatású is. Az hogy a technológia jótékonyan hathat-e egy gyermek agyának fejlődésére nagyban függ attól,  hogy mi az a technológia amit a gyermek használ, valamint hogy a gyermek hogyan és milyen gyakran használja azt. Legalábbis a korai időszakban mindenképp, ez az időszak meghatározza a gyermek technológiához való viszonyát, illetve hogy a technológia hogyan hat rá, kezdve az idegsejtek közötti kapcsolatok alakulásától egészen a tudatos gondolkodásig.
A következő néhány hétben, a technológia gyerekekre kifejtett hatásával fogok foglalkozni, a különböző kutatások eredményei alapján, amelyek azzal foglalkoznak, hogy hogyan hathat ez a figyelemre, az információ feldolgozásra, a döntés hozatalra és a memóriára/tanulásra. Fontos tisztában lenni ezekkel, mert ezek mind olyan hatások, amivel számolnunk kell gyermekeink fejlődése során.

A figyelem.
A figyelem a gondolkodás alapja. Enélkül, a gondolkodás, vagy másképp nevezve: az érzékelés, az emlékezet, a nyelv használat, a tanulás, a kreativitás, a következtetés, a probléma megoldás és a döntéshozó képesség; nagymértékben csökken, vagy egyáltalán nem alakul ki. Nagyon fontos, hogy egy gyermek megtanuljon hatékonyan koncentrálni, ennek a készségnek fontos szerepe van a fejlődés során és később fontos alapja egy sikeres- és boldog felnőtt életnek.
A figyelem egy különösen jól alakítható képesség és erre a legközvetlenebb hatással, a gyermeket körülvevő környezet van. A szelektív figyelem alapjai az állatvilágban is megfigyelhetőek, amint a különböző állatfajoknál különböző figyelem készségek fejlődtek ki, amelyek segítik túlélésüket. Például a farkas, az oroszlán, a tigris és más ragadozó fajok különösen fejlettek a vizuális figyelem terén, amely képessé teszi őket, hogy meglássák és megközelítsék áldozatukat. Ezzel szemben, az áldozataik, mint például a szarvas, az őz, vagy az antilop, nagyon jól fejlett hallási figyelemmel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy meghallják, ha közelít a ragadozó. Mindkét esetben, az állatok figyelmi képességét az a környezet alakította, amiben élnek.
 Mindez igaz az ember fejlődésére is. Ahogy a csecsemő felismeri szülei arcát, vagy a diák figyel az órán az iskolában, a gyerekek figyelmének kialakulására közvetlen hatással van a környezet amiben élnek. Néhány generációval korábban például, a gyerekek jelentős időt töltöttek olvasással, olyan tevékenységekkel, amely lehetőséget adott számukra a teljes kikapcsolódásra és ami teljesen odavonzotta a figyelmüket-, a képzeletüket. A TV megjelenésével módosult ez a figyelem, mert a gyerekek számára egy kész vizuális világot kínált, amely már nem kívánt teljes figyelmet és csak kevés teret engedett a képzelőerőnek. Aztán megjelent az internet és a gyerekeket magával ragadta egy teljesen más világ, amely sokszor lerombolja a társadalom által elfogadott normákat, ahol a folyamatos figyelem lehetetlen, ahol a képzelőerő szükségtelen és az emlékezet szinte teljesen gátolva van.
A technológia, az internet, az agyat egy teljesen más fajta figyelem kialakítására "tanítja", szemben azzal, mint amilyen például az olvasáshoz szükséges. Íme egy hasonlat, amit Nicholas Carr használt ennek érzékeltetésére: a különbség a búvárkodás és a jet ski között. A könyv olvasás olyan mint a búvárkodás, amikor a búvár lemerül körülveszi a csend, csökken a tisztánlátás, egy, a szem számára korlátozott környezetbe kerülünk, ahol minden lassú és ennek eredményeként a figyelem- és a gondolkodás kiélezett. Szemben ezzel, a jet ski egészen más. A jet skin ülő ember a víz felszínén száguld nagy sebességgel, távolra néz és körülveszi rengeteg hatás, ami miatt a figyelme könnyen ugrik egyik helyről a másikra.
Tény, hogy tanulmányok azt mutatják, a zavartalan olvasás egy sokkal kielégítőbb-, jobban érthető és jobban felidézhető élményt ad, mint olyan szöveg olvasása, amely tele van reklámokkal és folyamatosan megjelenő linkekkel. Végeztek egy kísérletet, amelyben összehasonlítottak diákokat, az egyik csoport csak hagyományos-, szöveges anyagot kapott a tanuláshoz, míg a másik csoportnak megengedték, hogy az internetet is használják az órák alatt. Azt találták, hogy akiknek engedélyezve volt az internet használata, kevésbé tudták felidézni a tananyagot, sőt a teszt is rosszabb eredménnyel sikerült nekik, mint azoknak akik csak a hagyományos tananyagot használhatták az órák során. Vagyis arra a következtetésre jutottak hogy, a "hagyományos" olvasás jobban fejleszti a kritikus gondolkodást, a probléma megoldást és a szókincset, mint a vizuális média eszközei.
Hozzá kell azonban tenni mindehhez, hogy a technológiának sem csak rossz hatásai lehetnek, például a videó játékok és más képernyős eszközök fejlesztik a vizuális-térbeli tájékozódást, javíthatják a figyelmet, a reakció időt és fejleszthetik a részletek megfigyelésének képességét a zavaros-zsúfolt környezetben. És inkább azt mondhatjuk, hogy a gyerekek akik ilyen eszközökön játszanak nem "hülyébbek" lesznek ezektől, sokkal inkább csak mások. Például, azok a gyerekek akik sokat szörfölnek a neten kevésbé fogják megjegyezni a dolgokat amiket a neten látnak, sokkal inkább az a képességük alakul ki, hogy arra emlékeznek, hol találták meg a számukra érdekes információkat. Tekintve, hogy manapság milyen könnyű hozzáférni az információhoz, egyre inkább az válik fontossá, hogy a gyerek azt tudja, az adott információt hol lehet megtalálni, semmint az, hogy megjegyezzen információkat. És mivel kevésbé kell észben tartani információkat, akár az is lehetséges, hogy mindez még több lehetőséget teremt, magasabb szintű agyi folyamatokra mint például a tervezés, kritikai gondolkodás és a probléma megoldás.

De mit jelenthet ez ma, a gyermeküket nevelő szülők számára? Azt mindenképpen érdemes észben tartani, hogy a túl sok képernyő előtt eltöltött idő, amely az egyéb tevékenységek rovására megy - mint például az olvasás, vagy a "régi módi" szabad játék-, fantáziával és mozgással egybekötve - egészen biztosan olyan agy struktúrát eredményez, amely gyermekeinket kevésbé teszi felkészültté arra, hogy elboldoguljanak ebben a technológiával átszőtt (új)világban.