Úgy tűnik, hamarosan új fogalommal kell megismerkedjünk... PERSONAL ONLINE BRAND amit, talán úgy lehet jól lefordítani, hogy az online térben, önmagunkról kialakított kép.
A téma amiről ma írni szeretnék, nem csak a kamaszokat érinti, hanem valójában mindenkit aki személyében jelen van az online térben. Találtam ugyanis egy cikket, amelyben egy állás keresési tanácsadó hívja fel a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy milyen képet/arculatot alakítunk ki magunkról a közösségi médiában. Többségünk számára valószínűleg nem újdonság, hogy a munkáltatók sok esetben rákeresnek a jelöltekre az interneten. Viszont az alábbi számok és a trend miatt - ami erős növekedést mutat - azt gondolom, érdemes gondolni erre, amikor a közösségi oldalakon aktívak vagyunk.
 |
| Photo: www.e-selling.com |
A Huffington Post-ban megjelent cikk szerzője - Amanda Augustine, álláskeresési tanácsadó - a köetkezőket írja:
A közösségi oldalak "jövőnkre kifejtett hatásának" kérdése, legutóbb annak kapcsán vetődött fel, hogy a Facebook néhány hete változtatott a beállításokon és ezúttal a kamaszok posztolási lehetőségeire vonatkozó korlátozást oldotta fel. Eddig ugyanis a 13-17 év közötti korosztály védelme érdekében, az általuk kitett posztokat, csak ismerőseik, illetve ismerőseik-ismerősei láthatták. Az új beállítással a legnagyobb közösségi oldal megszüntette ezt a tiltást, amely azonban eddig valamiféle védelmet nyújtott számukra. Így ma már a kamaszok is posztolhatnak nyilvánosan, mindenki számára látható módon. Az ok egyébként - ami erre késztette a legnagyobb közösségi oldalt - az volt, hogy azt feltételezték, ez a korábban meglévő tiltás is szerepet játszhatott abban, hogy sok kamasz elhagyja a legnagyobb közösségi oldalt és átmegy más oldalakra, pl. az Instagram-ra, vagy a Snapchat-ra. (Ezzel kapcsolatban, az Indexen jelent meg egy cikk nem olyan régen, amely arról szól, hogy az elvándorlás fő okai, hogy túl sok szülő van a Face-en és egyesek szerint "túl sok a betű" rajta. Ők ugyanis jobban kedvelik a videókat és a képeket. Így a Vine és az Instagram sokkal szimpatikusabb számukra.)
E védelem nélkül azonban, ma már csak néhány gombnyomás és pillanatok alatt posztolható bármilyen megjegyzés, -tartalom, amely aztán súlyos hatással lehet az adott személyről kialakított képre.
Néhány dolgot tehát mindenképpen érdemes figyelembe vennünk, amikor a közösségi oldalakon posztolunk valamit:
Egy friss felmérés szerint, az egyetemek/főiskolák egyre nagyobb mértékben használják fel a közösségi médián (FB 87%, Twitter 76%) található információkat az új diákok felvételi eljárása során. Azok az ügyintézők akik ezt a munkát végzik az egyetemeken, azt mondják, kb. 35%-os arányban találnak olyan tartalmakat, amelyek negatív hatással vannak a jelentkezésekre.
(Feltételezem, ez - egyenlőre legalábbis - inkább az itteni-, amerikai egyetemekre jellemző. De ha valaki esetleg itt szeretne tanulni, akkor erre is érdemes gondolni. - cybermami)
(Feltételezem, ez - egyenlőre legalábbis - inkább az itteni-, amerikai egyetemekre jellemző. De ha valaki esetleg itt szeretne tanulni, akkor erre is érdemes gondolni. - cybermami)
Másik megállapítás a cikkben - ami viszont valószínűleg nálunk is jellemző a munkaadókra, még ha az arányok esetleg nem is ilyen magasak - hogy egy 2013-as felmérés szerint a munkaadók egyre fontosabb szempontként kezelik a jelentkezők közösségi oldalain megjelenő információkat.
Néhány adat erre vonatkozóan:
- a munkáltatók 93%-a beismeri, hogy a jelöltek online megjelenése az alkalmas jelöltek kiszűrésére irányuló eljárás részét képezi;
- 42% azoknak az aránya, akik azt mondják, akár pozitív-, akár negatív hatása lehet - a közösségi oldalakon találtaknak - a jelölt kiválasztására;
- a legnegatívabb hatása a következő megjelenéseknek van: illegális drog használat (83%), szexuális természetű posztok/tweet-ek (71%), profán megjegyzések (65%), nyelvtani-, helyesírási hibák (61%);
- viszont másrészről, nagyon pozitív hatása van az olyan posztoknak, amely önkéntes munkára-, valamilyen adományozásra vonatkozik (65%).
Milyen tanulságot érdemes tehát levonni ebből? Akár 14 éves az illető, akár 43, érdemes alaposan megfontolni, mit posztol az interneten. Ne felejtsük el soha: amit egyszer kiteszünk, az örökre ott marad, még akkor is, ha mi úgy gondoljuk "kitöröltük". Nagyon figyeljünk oda az adataink védelmére irányuló beállításokra, hogy az ismeretségi körünkön kívül eső személyek ne nézhessék meg a posztjainkat-, online aktivitásunkat. A cikk írója - Amanda Augustine - éppen ezért azt is tanácsolja, a közösségi oldalakon lehetőleg ne adjuk meg a családnevünket (csak a keresztnevet, vagy az angolszász kultúrában gyakori "middle name"-t), ilymódon is törekedjünk megvédeni a magunkról kialakított képet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése