2014. március 21., péntek

Média és Gyerekek_Dimitri Christakis, TED előadás

Dimitri Christakis-tól (gyermekorvos, kutató) már többször olvastam cikket, véleményt. Most pedig találtam egy TED előadást a média gyermekekre kifejtett hatásáról. Tudom, otthon is sokan nézik ezeket a TED előadásokat különböző témákban, ezért arra gondoltam, biztosan nem lenne "ördögtől való", ha itt a cybermamin megosztanám az előadását angolul. Mindenesetre, hogy azok se legyenek hátrányban, akik esetleg nem értik az angolt, az előadás linkje alatt megtalálják a magyar összefoglalót.





Dimitri Christakis: Média és Gyerekek

A korai tanulás (O-3 év) nagyon fontos, az egész életre kiható tanulási folyamat. 

Az agy tömege a következőképpen változik.
Újszülött agya: 333 gramm
2 éves gyermek agya: 999 gramm (soha később, ilyen jelentős mértékű változás nem történik)
19-21 éves korban éri el az agy a legnagyobb méretét: kb. 1.3OO gramm (ezt követően az 5O-es éveink után, lassan csökken az agy mérete)

A születéskor meghatározott számú idegsejtünk van, ezek száma az élet során nem nő, viszont jelentős változás van a tanulás során kialakuló különböző idegi kapcsolatokban (szinapszisoknak) és azok számában. 
Születéskor a szinapszisok száma: kb. 2.5OO
3 éves korra a szinapszisok száma: kb. 15.OOO (!)

Ábra, amelyen jól látható, hogy már az egy napos újszülött agya is reagál a környezetből érkező ingerekre: egy napos baba légzési görbéje látható, Mozart, Sztravinszkij és ismét Mozart zenére.

Több évtizede tudni lehet már, hogy a kisgyermekkorban érkező túl kevés inger ártalmas, rossz hatással van az agy fejlődésére. Az ábrán ami ezt szemlélteti két 5 éves korú gyermek agya látható. A képen a nagyobb aktivitású agyi területek világosak, az inaktív rész fekete. Bal oldalon egy "normális" ingergazdag környezetben lévő gyermek agya látszik, jobb oldalon egy teljesen igerszegény környezetben élő, 5 éves gyermek (román árvaházból) agyának aktivitási képe látszik.  (A kép magáért beszél, hatalmas a különbség.)

Manapság azonban egyre inkább az a kérdés merül fel, hogy vajon ártalmas-e a kisgyermekek agyát érő túl sok inger? Egyáltalán lehetséges-e túl stimulálni a gyermekek agyát? A kérdés természetesen a széleskörben elterjedt technológia/média miatt merül fel elsősorban. 
A 7O-es években a gyerekek átlagosan 4 éves koruktól néztek TV-t. Ma a babák átlagosan 4 hónapos kortól látnak/néznek valamilyen képernyőt. Azontúl, hogy korán kezdenek képernyőt nézni fontos az is, hogy mennyi időt töltenek képernyő előtt. Kisgyermek korban ma kb. 4.5 óra/nap a képernyős eszközökön eltöltött idő, ez pedig az ébren töltött idejüknek kb. a 4O%-a. 

Egy rövid videó részlet "Baby Einstein on the farm".  A képernyőn látható színes, gyorsan változó képek kisgyermek korban megváltoztatják az agy fejlődését. Ez az erős inger arra kondícionálja a gyermek agyát, hogy ilyen erős-, gyorsan változó ingereket keressen. Ez pedig az iskolai környezetben figyelemzavarokat okozhat, mert a "normál életben" minden "túl lassú"/unalmas lesz ehhez képest. 

Az előadás további részében, Dimitri Christakis azokat a teszteket mutatja be, amelyeket ennek a feltételezésnek az alátámasztására végeztek:
Vizsgálatok szerint, azoknál a gyerekeknél, akik 3 éves kor alatt, napi 2 órát néznek valamilyen képernyőt, 2O%-kal nagyobb eséllyel lesz figyelemmel kapcsolatos problémák később.
Azoknál a gyerekeknél, akiket "kognitív ingerekkel" (valódi játék, gyerekmúzeum, játszótér, stb.) stimuláltak kisgyermek korban, sokkal kisebb eséllyel alakult ki figyelemzavar.

A képernyő előtt eltöltött időn túl nagyon fontos a nézett tartalom
Rövid részlet: 
1. Powerpuff Girls Movie (borzasztó) ez a rajzfilm végül "PG" besorolást kapott, vagyis csak szülői felügyelettel nézhető. Agresszív-, gyorsan változó képek. 
2. Mister Rodgers sorozat. Tanító jellegű műsor, lassú képekkel és a részletben magyarázattal, hogyan kell elhelyezkedni egy étteremben.

A vizsgálatok szerint, az oktató jellegű műsorok nem okoznak figyelem problámákat, a szórakoztató jellegű műsorok 6O%-ra emelik a figyelemzavar kialakulásának kockázatát, míg az erőszakos tartalmú műsorok 11O%-ra emelik a figyelemzavar kialakulásának esélyét.

Ezután Dimitri Christakis egereken végzett kísérletek eredményeit mutatja be:
1O napos egereket, 42 napig, napi 6 órát tartottak képernyő előtt. (Ez gyakorlatilag egy egér teljes "gyermekkora".)
- az egér csak fal mellett mászkál, a tér közepére fél bemenni (film)
- jelentős különbség van a "normál" egér és a hiperaktív egér által bejárt területek között (ábra)
- Majd egy nagyon meglepő eredmény a tanulással/emlékezéssel kapcsolatban:  (ábrák)
két tárgyat helyeznek el egy térben, ahova az egeret beengedik. Majd az egyik tárgyat kicserélik egy újra. A teszt eredménye: a normál egér az idő 7O%-t tölti az új tárggyal és csak 3O%-t a már korábban megismert tárggyal. A képernyő előtt tartott egér a már ismert régi tárggyal és az új tárggyal egyaránt 5O-5O% időt tölt el! Hogy azért mert nem érdekli az új, vagy azért mert nem ismeri fel a régi tárgyat, az most kísérlet szempontjából nem lényeges. A lényeges eredmény az, hogy egyértelműen látható, hogy a képernyőnek kitett egér viselkedése megváltozott!

Ezután egy építőkockás kísérletet mutat be Christakis. Ennek az a lényege, hogy azok a gyerekek, akik korán kaptak építőkockát szívesebben játszanak vele, mint azok akik később. Illetve, hogy azok a gyerekek akik több időt játszanak "valódi/interaktív játékkal" és kevesebbet vannak képernyő előtt, azoknál a beszédfejlődésben is mérhető a különbség.

Következtetés:
A korai gyermekkori tanulás meghatározó jelentőségű, amely jelentősen befolyásolja az agy fejlődését és a későbbiek folyamán kihatással lesz a gyermek egész életére. A médiával szemben pedig előnyben kell részesíteni a valódi-interaktív játékot ebben a korszakban.
(Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének (amelynek egyik tanácsadója Dr. Christakis) és több szakembernek az az ajánlása, hogy 2 éves kor alatt semmilyen képernyőt ne nézzen a gyermek. Azt hiszem az előadás jól bemutatja miért...)

"Change the beginning and change the whole story!" 
"Ha megváltoztatod az elejét az egész történet más lesz!"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése