"Anya, te fent vagy a Facebook-on? Tudod, hogy az milyen veszélyes lehet?!"

És akkor jöjjön végre a közösségi oldal téma...

Amit a címben írtam, szó szerint az hangzott el kiskamasz fiam szájából, amikor kb. egy évvel ezelőtt - hazaérve a suliból - ránézett a laptopom képernyőjére és a FB-t találta kinyitva. Teljesen megdöbbentett amit mondott és főleg, ahogy mondta... Váratlan helyzet volt számomra, de egyben jó alkalom a beszélgetésre! Mondtam neki, hogy egy ideje fent vagyok a FB-on, és persze tudom, hogy nem mindegy mit tesz ki az ember. Ami viszont engem nagyon érdekelt, hogy ő honnan tud ilyeneket?! Mivel a gyerekeim még ma sincsenek 13 évesek, a FB egyenlőre csak valami elvont dolog számukra. Tényleg az. Azóta persze sokat beszélgetünk róla és ha éppen úgy adódik, meg is mutatom nekik milyen "érdekességek" vannak az idővonalamon. Tehát a téma nem tabu nálunk, de ők még nem használhatják és ami a meglepő: NEM IS AKARJÁK HASZNÁLNI!
Aztán persze kiderült, mitől ilyen jól tájékozott a gyerekem. AZ ISKOLÁBAN TANULT RÓLA! Upsz! Na ez volt a következő nagy meglepetés! Elmesélte, hogy van egy tanár (Mrs.Counselor) a suliban, akivel hetente egyszer van órájuk és akivel általában olyan témákkal foglalkoznak, hogy hogyan kell viselkedni egymással az iskolában...  például sokszor téma ezen a "bully"-zás, vagyis amikor gyerekek bántják, megfélemlítik egy iskolatársukat. Ezeken az órákon beszélnek arról, hogyan lehet ezt felismerni, hogyan kell "kezelni" ha ilyet tapasztalnak és kihez forduljanak segítségért. Ilyen órák keretében volt téma a Facebook, és általában a közösségi oldalak használata, az internet, az internet biztonság és a személyes adataik védelme.
Azt kell mondjam, nem vagyok feltétel nélküli nagy rajongója az amerikai oktatási rendszernek, de sok dolog van ami nagyon tetszik... talán nem annyira meglepő módon, ez például az egyik!  "Mrs. Counselor"-nak hála, egyenlőre fel sem merül a gyerekeimben, hogy 13 éves koruk előtt regisztrálják magukat valamelyik közösségi oldalon. Sőt, ma még inkább tartanak ettől... én pedig azt gondolom, erre az esetre is igaz a jó öreg közmondás: "jobb félni, mint megijedni". Persze biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb eljön a pillanat amikor majd úgy érzik, hogy nem élet az élet közösségi oldalak (vagy inkább virtuális lét?) nélkül - ami teljesen érthető - de egészen biztos vagyok abban, hogy amikor ezt a döntést meghozzák, nagyon óvatosak lesznek, hogy milyen adatokat, képeket, stb. tesznek fel magukról és főleg, hogy kik lesznek a "barátaik" ezeken az oldalakon. Addig pedig - remélem - sok alkalmunk lesz még beszélgetésekre ezzel a témával kapcsolatban.

Barátoktól-, ismerősöktől tudom, hogy otthon az iskolákban egyenlőre nem nagyon téma a közösségi oldalak használata, vagy inkább helyesebb ha azt mondom, téma, de nem ebben a formában... :-S  Ezért arra gondoltam talán hasznos lehet, ha ezen a fórumon - mi szülők, esetleg tanárok :-) -  "beszélgetünk" erről. Így a következő néhány bejegyzésben azt tervezem, hogy ezzel kapcsolatos hasznos, vagy esetleg érdekes információkat teszek fel. Persze a kamaszok egyértelműen előttünk járnak ebben, nehéz is lenne annyi tapasztalatot szerezni mint amennyit ők tudnak a napi (sokszor) 12 órás online életük során... de azt gondolom szülőként nem lehet ezt feladni, muszáj a lehető legnaprakészebbnek lenni.

"Multitasking"... lehet, hogy mégsem hatékony?

A látszat csal! Nem tűntem el a "cyber-térben"... csupán - május lévén teljesen váratlanul - valamelyik influenzavírus törzs talált rám és írta felül, a múlt hétre tervezett összes programomat. Hihetetlen! Hiába, már a május és az influenza vírusok sem olyanok mint régen voltak... Haha!  Azt kell mondjam régen voltam ennyire vacakul. Gyakorlatilag semmit nem tudtam csinálni napokig... a sok elmaradt program és feladat miatt pedig csak most jutok ide, hogy ismét írjak.

A hosszú szünet után azonban, ebben a mai bejegyzésben mégsem a közösségi oldalak lesz a téma - ahogy legutóbb ígértem - bár reménykedem, hogy akadnak néhányan akik megnézték a filmet és erre számítottak. Bízom benne, hogy mégsem okozok csalódást, ha most a hosszú kihagyást kihasználva, felteszek egy másik témát azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen a közösségi oldal téma is jönni fog!!!  Szóval...  Múlt pénteken - amikor már kezdtem jobban lenni és muszáj volt elmenni a hétvégi bevásárlást megejteni - az autóban - ismét :-) - egy nagyon érdekes műsort hallottam! Pontosabban a Stanford Egyetem pszichológia professzorát, Clifford Nass-t, aki egy - szerintem - nagyon izgalmas és viszonylag újnak mondható témáról beszélt: "Media multitasking may be killing our concentration and creativity", ez volt a címe. Nehéz röviden-, pontosan lefordítani... ez valami olyasmit jelent, hogy a különféle technológiai eszközökön egyszerre végzett sokféle tevékenység, mint például: az üzenetírás, zenehallgatás, facebookolás, szörfölés a neten, tanulás, stb. tönkre teheti a koncentrációs képességet és a kreativitást. A műsorban azt részletezte a professzor, hogy a sokféle-, egyszerre végzett tevékenység az agyműködést némileg "átalakítja", az agy hihetetlen mértékű tanulékonyságánál és rugalmasságánál fogva. Viszont ami meglepő, hogy a vizsgálataik szerint ez nem igazán pozitív hatású... Sőt! Emiatt ugyanis - azoknál akik tartósan gyakorolják ezt a dolgot - az agy vagy nem tud, vagy csak nagyon-nagyon nehezen lesz képes csupán egyetlen dologra koncentrálni. Márpedig ennek a képességnek a romlása miatt csökken a kreativitás is, mert - ahogy a professzor elmondta - ahhoz, hogy valami új dolgot létrehozzunk, a sok - korábban összegyűjtött információ feldolgozásával - nagyon erős-, csupán egyetlen dologra történő koncentrálásra van szükség. A folyamat visszafordíthatósága pedig kétséges... Elhangzott ugyanis a kérdés, hogy ha ez így van, akkor vajon akik már ennyire rászoktak a "multitasking"-re, vajon leszokhatnak-e róla? A válasz az volt, hogy nem tudni pontosan, ugyanis nem nagyon találni olyan embert, aki hajlandó lenne/szeretne leszokni erről. Ráadásul ezek az emberek mind azt gondolják, hogy ők nagyon hatékonyak, amikor egyszerre ilyen sok tevékenységet folytatnak. A vizsgálataik eredményei azonban egyáltalán nem ezt igazolják. A "multitasking" kialakulásának veszélye - különösen a fiatalabb gyerekeknél - komolyan fennáll, mivel teljesen gyakori ma már, hogy egy 9-10 éves gyereknek okos telefonja van, vagy például hogy kisebb gyerekek az iPad-en játszanak. A képernyő színes világa nagyon erős vonzerő, a rengeteg érdekes játék, zene, filmek, stb. teljesen odakötik a gyerekeket és - a professzor megemlíti, hogy - a szülők pedig sok esetben azt gondolják, hogy ha ilyen eszközt adnak a gyerek kezébe az "jó a gyereknek". Az eredményeik azonban - sajnos - nem ezt mutatják.
Érdemes tehát óvatosnak lennünk, nekünk szülőknek...  Nass professzor egyébként egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy mostanában kezdik azt is vizsgálni, hogy milyen hatása van ezeknek az eszközöknek a napjainkban viszonylag gyakori figyelemzavarok kialakulásában.
Bevallom, ezen a megjegyzésén meglepődtem. Én azt gondoltam, hogy ezek a vizsgálatok már régen zajlanak... Más szülőkkel időnként beszélünk ilyen témákról és érzékelem én is azt, hogy sok szülő fejében van az az elképzelés, hogy az agy és főleg a gyerekek agya, annyira rugalmas, hogy ez a rengeteg (napi több óra) "gép előtt eltöltött idő" nem válik a gyerek kárára, sőt! szerintük az agyuk úgyis alkalmazkodni fog hozzá...  Egy másik személyes élményem is volt nem rég, ami ehhez a témához köthető: fodrásznál voltam, olyan 30-35 körüli férfit kell elképzelni, amolyan tetovált-motoros-rocker fazon, teljesen váratlan élmény volt számomra egy ilyen helyen... :-) de egyébként nagyon szimpatikus, sőt még hajat is tud vágni! :-) Az ő pultján láttam kirakva, digitális fotókeretben a fiait, akik 2 és 3 évesek. Nagyon szép kis srácok, amit mondtam is neki és persze ezen elindult a beszélgetés. Elmondta, hogy a fiúk legnagyobb kedvence az iPad... azon szeretnek a legjobban játszani és mostanra az a helyzet állt elő, hogy már a kicsi is elég nagy lett (mondom, 2 éves!) és összevesznek rajta, úgyhogy azon gondolkozik, hogy venni kell egy másikat is, pontosan ugyanazokkal az alkalmazásokkal mint amilyen már most is van nekik... aztán elmondta azt is, hogy nagyon elégedett vele (mármint az eszközzel), mert elképesztő mennyire okosak a fiai, már ismerik a betűket (szerinte olvasnak) és a számokat is! Ez pedig (szerinte) mind az iPad-nek köszönhető! Azt is elmesélte, hogy az egyik gyerek úgy szeret rajta játszani, hogy a játék mellett valami zenét is bekapcsol közben... Hoppá! Multitasking, Step #1?  Vajon mit szólna ehhez Nass professor?

Nehéz ügy ez. Nyilván minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, amibe az is beletartozik, hogy nem szeretnénk, hogy a mi gyerekünk lemaradjon a többiek mögött, vagy hogy pont neki ne legyen olyan kütyüje mint a többieknek... Éppen ezért nagyon-nagyon nehéz ellenállni és megtalálni a jó arányokat! Én is naponta szembesülök ezzel! De valahol mégis nagyon erősen azt érzem, hogy ez "nem normális", a gyerekeknek nem ilyeneken kell "felnőnie". Nass professzor megnyilatkozásai pedig csak megerősítenek ebben engem!

Arra gondoltam - mivel már így is nagyon hosszan írtam - hogy felteszek ide egy rövid interjút Clifford Nass professzorral, illetve annak a rádióműsornak a linkjét amit hallottam múlt héten. Hosszú lenne itt leírni mindazt amiről (még) beszél, de azt gondolom nagyon hasznos minden szülő számára! Sajnos azonban mindegyik angolul van, ezért talán az lenne a legjobb megoldás - ha van érdeklődés rá a leírtak alapján - hogy a későbbiek folyamán írnék róluk részletesebben.